BING BANG. Expanding Collection Horizons

A gyűjtemény rendszeresen szervezett időszakos kiállításai többnyire egy adott téma, egy bizonyos jellemző vagy egy bizonyos nézőpont alapján válogatott kurátori válogatások. A művek keletkezésének mintegy hetven éves időszaka azt is jelenti, hogy a válogatások alapját különböző korszakokból, és így különböző kontextusokból származó művek képezik. Az eredeti kontextusok és jelentések rekonstruálása és megőrzése mellett a történelmi perspektíva új kapcsolatok kialakítását és más kontextusok feltárását is lehetővé teszi.

A Big Bang összeállítás a múzeum gyűjteményének fejlődését mutatja be, a beszerzések időrendjéből kiindulva. Ezt a kronologikusan kibontakozó síkot a tematikus perspektíva logikája metszi: a kiállítás saját kronológiai sorrendjében, különálló szakaszokra osztva kerül bemutatásra, és egyedülálló keresztmetszetet nyújt a folyamatosan növekvő gyűjteményből. Hasonlattal élve, a válogatás olyan, mint egy párhuzamos narratívákban elmesélt „családtörténet”, a gyűjtemény családi albuma, ha úgy tetszik, amely számos láthatatlan „rokon” (mű) bemutatásával egyben bepillantást enged az egyes művek saját mikrotörténetébe, a gyűjtemény fókuszpontjaiba és aspektusaiba.

A válogatás nem feltétlenül követi a művészettörténeti stíluskoncepciókat. Az esztétikai kategóriák helyett inkább tágabb témákra és vezérmotívumokra összpontosít. A tizenkét egységben a kurátor olyan témákat vizsgál, mint a popkultúra hatása a művészetre, az ötlet vagy a koncepció mint műalkotás, a technikai bravúron messze túlmutató hiperrealizmus, valamint a posztkortárs fogalom, amely az utóbbi években elterjedt és nem mentes az ellentmondásoktól, hogy leírjon egy tipikus műalkotások körét. A kiállított művek révén a látogatók megismerhetik a street art vagy a graffiti helyét és szerepét a kortárs művészetben, a gépek és a mozgás fontosságát, vagy a környezettudatosságra és a környezetvédelemre összpontosító ökológiai művészetet, amely túllép a galéria falain, és aktív résztvevőjévé válik a környezetünkről szóló társadalmi párbeszédnek.

A Big Bang (Nagy Bumm) a világegyetem eredetének standard kozmológiai modelljében gyakran használt kifejezés, amely szerint világunk körülbelül 14 milliárd évvel ezelőtt egy sűrű, forró állapotból robbanásszerű tágulás révén jött létre.

A kiállítás kontextusában ez a kifejezés elsősorban a múzeum gyűjteményének dinamikus növekedésére utal, mind számosságát, mind jellegét tekintve, a múzeum megalapítása óta: az eredeti gyűjtemény sokszorosára nőtt, miközben új műfajok, technikák és médiumok is bekerültek. Emellett a múzeum gyűjteményeinek nemzetközi és nemzeti hatóköre is megváltozott, kiterjedt új kulturális-földrajzi régiókra (Délkelet-Európa) és országokra (pl. Albánia, Koszovó, Ukrajna stb.), ahogyan a képviselt művészek köre is.

A Big Bang tehát egy metafora, amely leírja és jellemzi a gyűjtemény felépítését annak eredetétől (alapításától) kezdve.